Isten pénze musical
Ki ne hallott volna Charles Dickens Karácsonyi ének című kisregényéről? Ki ne látta volna a Karácsonyi ének című amerikai számítógépes-animációs filmet? Ha mindezek tetszettek, nagy hibát követsz el, ha kihagyod a Müller Péter- Müller Péter Sziámi- Tolcsvay László -féle változatot a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán!
A történet most pont aktuális, hiszen hamarosan itt a karácsony, és ilyenkor mindenki szívesen jár színházba, moziba, de legalábbis otthon bújja a tévéműsort, az ünnepek hangulatát idéző filmekért kutatva. Minél hamarabb foglaljunk tehát jegyet a kihagyhatatlan előadásra, az Isten pénzére!
Az Isten pénze musical főhőse a lelkileg sivárrá vált, idősödő milliomos, Ebeneezer Scrooge, egy uzsorás, aki annyira a pénzéért él, hogy még karácsonykor is csak az anyagi ügyek foglalkoztatják. Nem adományoz pénzt a szegényeknek, mert úgy gondolja, hogy megérdemlik sorsukat. Úgy véli, hogy a társadalomban is a természeti törvényeknek kell uralkodni: a gyengének pusztulni kell. Ez a velejéig kapzsi ember kap még egy utolsó esélyt, s hősünket halott üzlettársának szelleme ekkor látogatja meg, és időutazásra invitálja életének korábbi szentestéire. Scrooge múltbéli karácsonyai filmként peregnek le szemei előtt és emlékeiben kalandozva eszébe jut, hogy mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, amiért lelkesedni tudott.
A musical címe már a történet végére utal, amikor a főhős szétszórja ,,Isten pénzét” London utcáin, ezzel megszabadulva láncaitól. Ez az út vége, itt a karácsony. Tekinthetjük egy arra való utalásnak, hogy bár az élet kemény és nehéz, a karácsony mégiscsak a szeretet ünnepe. Ilyenkor merüljünk el az érzéseinkben, és keressük meg magunkban a jót.
Az előadáshoz személyes élményünk is fűződik, hiszen egyikünk már számtalanszor látta az Operettszínházban, és tavaly mindannyiunkat elhívott a musicalre. Úgy tervezzük, hogy idén is megnézzük, hiszen nem csak kihagyhatatlan, megunhatatlan élmény is. A történet mindig tartogat meglepetéseket, ahányszor újranézzük, annyiszor vonhatunk le újabb és újabb belső értelmeket, tanulságokat (főként Dickensnek és briliáns regényének köszönhetően), és ehhez még hozzájön az, hogy a szereplők mindig mást mondanak (és nem csak a szereposztásbeli váltás miatt), más poénokat sütnek el, de hát ez a színpadi előadás sajátossága! Tolcsvay László zenéje csak növeli a karácsonyi hangulatot, pedig a dalok többsége nem is ünnepi. Van iskolai gyermekdal, fergeteges kocsmatánc, ír sztepp- talpalávaló, érzelmes szerelmi vallomás, drámai ária, tömegkórus. Az összes dal fülbemászó, a musical után még jó pár napig dúdolhatja őket az ember.
A színpadon is rengeteg ötletet láthatunk: a keringőző, fel-le mozgó színpad, a füstgép, az emelő-süllyedő technika, a fellobbanó lángok, az oda-vissza járó óra, a tükör mögött megjelenő narrátor-kísértet, és még sorolhatnánk azt a rengeteg tánc-, koreográfia- és jelmezbeli gondolatot, amit a színpadon megjelenítettek. Tehát az emberi jellemeket a dalok, az itt-ott elszórt prózai szerepek, a ruhák és a tánc érzékelteti.
Ha kedvenc szereplőt kellene választanunk, az Dilberné lenne, főleg az alakítása miatt. Ő mindig a legjobb formáját hozza, tőle származnak a híres poénok, az egész jelleme a történetben a legemberszerűbb. Ha a színen van, a musical átalakul színházzá. A zenés részekben énekel érzelmes dalt is, de a Scrooge jövőébe vezető temetői jelenetet követő nótában úgy nyomja, mint egy valódi gettórapper.
Úgy hisszük, a legendás karácsonyi történetet méltóan emelte színpadra a Budapesti Operettszínház. Ez egy valódi mese, minden korosztálynak tiszta szívvel ajánljuk!
Az írásban felhasználtuk:
https://www.jegy.hu/program/isten-penze-51565
https://olvassbele.com/2015/01/15/karacsonyi-tarsadalomkritika-isten-penze-operettszinhaz
